- A küzdÅ‘sportok egyik legnépszerűbb ágazata az ökölvÃvás, azon belül is a hivatásos, vagy más néven professzionális ökölvÃvás. A sportág az évek során számos változáson ment keresztül, rengeteget módosult, de alapjaiban mindenképp megmaradt, hisz több ezer éves múltra nyúlik vissza az, amit mi ökölvÃvásnak hÃvunk.
Magyar ökölvÃvók : |
Kovács István |
Papp László |
Nagy János |
Énekes István |
Erdei Zsolt |
|
Külföldi ökölvÃvók : |
Roy Jones Jr. |
Bernard Hopkins |
Evander Holyfield |
Mohamed Ali |
Mike Tyson |
A boksz alapszabálya, ahogy az a nevébÅ‘l is ered, hogy ököllel próbáljuk megütni ellenfelünket. Az ilyen jellegű küzdÅ‘sportot körülbelül 6000 évvel ezelÅ‘tt találhatták ki a mai Etiópia területén élÅ‘, számunkra ismeretlen népek. Ez a sport eljutott az Å‘si egyiptomiak területére is, sÅ‘t igazából Európának egész mediterrán részét bekebelezte. Az Å‘si krétaiaknak is volt egy ökölvÃváshoz hasonló sportáguk, amely Kr.e 1500 körül alakulhatott ki, viszont teljesen független volt az egyiptomiakétól. Habár az ökölvÃvás csak Kr.e 688-tól került bele az Å‘si Olimpiai játékokba, a görögöknél ekkor már elég komoly elismertséget nyert a sportág. Egyik formája abból állt, hogy két ókori görög harcos egy-egy sziklakövön egymást addig ütik, mÃg valamelyik ki nem üti a másikat.
Ennek ellenére a boksz egyáltalán nem volt brutális sportág az Ókorban, viszont nem voltak szünetek a mérkÅ‘zések alatt. A felek bÅ‘r szÃjat viseltek, eredetileg azért, hogy védjék vele kezüket és csuklójukat. IdÅ‘vel egyre keményebb bÅ‘rt használtak, Ãgy a szÃj szépen lassan fegyverré nÅ‘tte ki magát. A rómaiak vas illetve bronz dÃszgombokat is hordtak, amely olykor halált is okozhatott az ellenfélnek. A boksz a Római Birodalomban nem volt annyira népszerű sportág, mint a gladiátorok véres küzdelmei, amiket a rabszolgák vÃvtak egymással.
A rómaiak Kr.e 30 tájékán feltalálták az ökölvÃvó ringet, amely máig meghatározó kelléke mind a profi, mind az amatÅ‘r ökölvÃvásnak. Ez egyébként kezdetben kör alakú volt.
A kereszténység bejövetelével az ökölvÃvás minden formája teljesen megszűnt Európában. Közel 1700 év kellett ahhoz, hogy a sportág ismét visszatérjen kontinensünkre. Egy londoni újság utalt elÅ‘ször egy bokszmérkÅ‘zésre 1681-ben, és a Royal Theatre nevezetű szÃnház adta 1698-ban a mérkÅ‘zések helyszÃnét.
A sportág abban az időben inkább egyvelege volt birkózásnak és a boksznak. Habár elsősorban ököllel ütöttek a versenyzők, engedélyezett volt a másik megragadása, illetve dobása is, sőt, ha földre került, akkor is meg lehetett ütni.
A modern bokszvilág elsÅ‘ figyelemre méltó személye James Figg volt, aki boksz akadémiát nyitott 1719-ben, Londonban. Figg egy szakértÅ‘ vÃvó volt, emellett bokszoló is, és ennek mintájára alapÃtotta meg a boksziskolát.
|
Broughton feltalálta az első bokszkesztyűt is, amely nemcsak a kezet, hanem az ellenfél testét is védte bizonyos fokig az ütéstől. Viszont ezeket csupán edzésnél használták, a valós küzdelmekben ekkor még nem.
A Broughton által létrehozott szabályok egész Angliában érvényesek voltak, csupán kisebb módosÃtások voltak 1838-ig, amikor a Pugilistic Society (1814-ben alapÃtották) kifejlesztette a London Prize Ring Rules-t, amely módosÃtotta a szabályokat. A ring oldalai a 3 lábnyi hosszúságról 24 lábra módosult, melyet 2 kötél vett körül. A leütés a menet végét jelentette, és a 30 másodperces szünetet követÅ‘en 8 másodpercet biztosÃtották a padlózó versenyzÅ‘nek, hogy önerejébÅ‘l a ringbe tudjon lépni.
Oldal szerkeztő:
Balogh Norbert