<![CDATA[
<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Transitional//EN" "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-transitional.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" xmlns:v="urn:schemas-microsoft-com:vml" xmlns:o="urn:schemas-microsoft-com:office:office">
<style type="text/css">
.style1 {
text-align: center;
text-decoration: underline;
}
.style2 {
font-size: medium;
}
.style3 {
text-decoration: underline;
font-size: large;
}
.style4 {
text-align: justify;
font-size: medium;
margin-left: 21px;
margin-right: 21px;
}
.style6 {
margin-left: 21px;
margin-right: 21px;
}
.style7 {
font-size: medium;
margin-left: 21px;
margin-right: 21px;
}
.style8 {
vertical-align: baseline;
border-style: solid;
border-width: 0px;
}
.style9 {
border-style: solid;
border-width: 1px;
}
a {
color: #FFFF00;
}
a:visited {
color: #FFFF00;
}
.style10 {
margin-left: 21px;
margin-right: 21px;
text-align: right;
}
a:active {
color: #FFFF00;
}
</style>
<body style="color: #FF0000; background-color: #000000">
<h1 class="style1">Az ÖkölvÃvás története<br />
<br />
<img alt="b2" src="eth.jpg" width="268" height="188" /><img alt="kesztyűk" src="everlast_1100.jpg" width="178" height="187" /><img alt="b1" src="hklfzh.jpg" width="280" height="186" /><br />
</h1>
<p style="text-align: justify" class="style6"> <strong><span class="style2">- A
küzdÅ‘sportok egyik legnépszerűbb ágazata az ökölvÃvás, azon belül is a
hivatásos, vagy más néven professzionális ökölvÃvás. A sportág az évek során
számos változáson ment keresztül, rengeteget módosult, de alapjaiban mindenképp
megmaradt, hisz több ezer éves múltra nyúlik vissza az, amit mi ökölvÃvásnak
hÃvunk</span></strong><span class="style2">. </span></p>
<table style="width: 15%">
<tr>
<td class="style3"><span class="style9"><strong>Magyar ökölvÃvók
</strong>:</span></td>
</tr>
<tr>
<td><span class="style9"><em>
<a href="../../Documents/Saját%20webhelyek/kovacs.html">Kovács István</a></em></span></td>
</tr>
<tr>
<td><span class="style9"><em>
<a href="../../Documents/Saját%20webhelyek/papp.html">Papp László</a></em></span></td>
</tr>
<tr>
<td><span class="style9"><em>
<a href="../../Documents/Saját%20webhelyek/nagy.html">Nagy János</a></em></span></td>
</tr>
<tr>
<td><span class="style9"><em>
<a href="../../Documents/Saját%20webhelyek/enekes.html">Énekes István</a></em></span></td>
</tr>
<tr>
<td><span class="style9"><em>
<a href="../../Documents/Saját%20webhelyek/erdei.html">Erdei Zsolt</a></em></span></td>
</tr>
</table>
<table style="width: 100%">
<tr>
<td>
<img alt="everlast logo" src="Everlast-Logo.jpg" width="200" height="137" style="float: left" /></td>
<td>
<ul>
<li>
<p class="style4" style="height: 132px">
<span class="style2">A boksz alapszabálya, ahogy az a nevéből is ered, hogy
ököllel próbáljuk megütni ellenfelünket. Az ilyen jellegű küzdősportot
körülbelül 6000 évvel ezelőtt találhatták ki a mai Etiópia területén élő,
számunkra ismeretlen népek. Ez a sport eljutott az ősi egyiptomiak területére
is, sőt igazából Európának egész mediterrán részét bekebelezte. Az ősi
krétaiaknak is volt egy ökölvÃváshoz hasonló sportáguk, amely Kr.e 1500 körül
alakulhatott ki, viszont teljesen független volt az egyiptomiakétól. Habár az
ökölvÃvás csak Kr.e 688-tól került bele az Å‘si Olimpiai játékokba, a görögöknél
ekkor már elég komoly elismertséget nyert a sportág. Egyik formája abból állt,
hogy két ókori görög harcos egy-egy sziklakövön egymást addig ütik, mÃg
valamelyik ki nem üti a másikat.</span><font size="2"> </font></p>
</li>
</ul>
</td>
</tr>
</table>
<table style="width: 15%">
<tr>
<td style="width: 100%" class="style3"><span class="style9"><strong>Külföldi ökölvÃvók</strong> :</span></td>
</tr>
<tr>
<td style="width: 100%"><span class="style9"><em>
<a href="../../Documents/Saját%20webhelyek/roy.html">Roy Jones Jr.</a></em></span></td>
</tr>
<tr>
<td style="width: 100%"><span class="style9"><em>
<a href="../../Documents/Saját%20webhelyek/bernard.html">Bernard Hopkins</a></em></span></td>
</tr>
<tr>
<td style="width: 100%"><span class="style9"><em>
<a href="../../Documents/Saját%20webhelyek/evander.html">Evander Holyfield</a></em></span></td>
</tr>
<tr>
<td style="width: 100%"><span class="style9"><em>
<a href="../../Documents/Saját%20webhelyek/mohamed.html">Mohamed Ali</a></em></span></td>
</tr>
<tr>
<td style="width: 100%"><span class="style9"><em>
<a href="../../Documents/Saját%20webhelyek/mike.html">Mike Tyson</a></em></span></td>
</tr>
</table>
<ul>
<li>
<p class="style6"><span class="style2">A boksz alapszabálya, ahogy az a nevéből
is ered, hogy ököllel próbáljuk megütni ellenfelünket. Az ilyen jellegű
küzdősportot körülbelül 6000 évvel ezelőtt találhatták ki a mai Etiópia
területén élő, számunkra ismeretlen népek. Ez a sport eljutott az ősi
egyiptomiak területére is, sőt igazából Európának egész mediterrán részét
bekebelezte. Az Å‘si krétaiaknak is volt egy ökölvÃváshoz hasonló sportáguk,
amely Kr.e 1500 körül alakulhatott ki, viszont teljesen független volt az
egyiptomiakétól. Habár az ökölvÃvás csak Kr.e 688-tól került bele az Å‘si
Olimpiai játékokba, a görögöknél ekkor már elég komoly elismertséget nyert a
sportág. Egyik formája abból állt, hogy két ókori görög harcos egy-egy
sziklakövön egymást addig ütik, mÃg valamelyik ki nem üti a másikat.</span><font size="2">
</p>
</li>
</font>
<li>
<p style="text-align: justify" class="style7">Ennek ellenére a boksz egyáltalán
nem volt brutális sportág az Ókorban, viszont nem voltak szünetek a mérkőzések
alatt. A felek bÅ‘r szÃjat viseltek, eredetileg azért, hogy védjék vele kezüket
és csuklójukat. IdÅ‘vel egyre keményebb bÅ‘rt használtak, Ãgy a szÃj szépen lassan
fegyverré nÅ‘tte ki magát. A rómaiak vas illetve bronz dÃszgombokat is hordtak,
amely olykor halált is okozhatott az ellenfélnek. A boksz a Római Birodalomban
nem volt annyira népszerű sportág, mint a gladiátorok véres küzdelmei, amiket a
rabszolgák vÃvtak egymással. </p>
</li>
<li>
<p style="text-align: justify" class="style7">A rómaiak Kr.e 30 tájékán
feltalálták az ökölvÃvó ringet, amely máig meghatározó kelléke mind a profi,
mind az amatÅ‘r ökölvÃvásnak. Ez egyébként kezdetben kör alakú volt. </p>
</li>
<font size="2" class="style2">
<li>
<p style="text-align: justify" class="style6">A kereszténység bejövetelével az
ökölvÃvás minden formája teljesen megszűnt Európában. Közel 1700 év kellett
ahhoz, hogy a sportág ismét visszatérjen kontinensünkre. Egy londoni újság utalt
elÅ‘ször egy bokszmérkÅ‘zésre 1681-ben, és a Royal Theatre nevezetű szÃnház adta
1698-ban a mérkÅ‘zések helyszÃnét. </p>
</li>
<li>
<p style="text-align: justify" class="style6">A sportág abban az időben inkább
egyvelege volt birkózásnak és a boksznak. Habár elsősorban ököllel ütöttek a
versenyzők, engedélyezett volt a másik megragadása, illetve dobása is, sőt, ha
földre került, akkor is meg lehetett ütni. </p>
</li>
<li>
<p style="text-align: justify" class="style6">A modern bokszvilág első
figyelemre méltó személye James Figg volt, aki boksz akadémiát nyitott 1719-ben,
Londonban. Figg egy szakértÅ‘ vÃvó volt, emellett bokszoló is, és ennek mintájára
alapÃtotta meg a boksziskolát.</p>
</li>
</ul>
<table style="width: 100%">
<tr>
<td style="width: 309px">
<img alt="box" src="rtzhw4hw4.jpg" width="262" height="193" /></td>
<td style="width: 1174px">
<font size="2" class="style2">
<ul>
<li>
<p style="text-align: justify" class="style6"> Figg sok éves bokszolás során sosem kapott ki, és
általánosan Nagy Britannia bajnokának tekintették, mÃgnem 1730-ban visszavonult.
Sikeressége más embereket is inspirált, és idővel egyre több boksziskola jött
létre, mitöbb azzal, hogy vÃvó is volt egyben, Ãgy a boksz tekintélyes sporttá
nÅ‘tte ki magát. Figg egyik tanÃtványa, Jack Broughton az "angol boksz atyjává"
vált. 1729 és 1750 között bajnokként ismerte el a közvélemény. Londonban
tanÃtotta az ökölvÃvást és működtette egy arénát is Nagy Britannia fÅ‘városában.
1743-ban pedig elsőként összegezte, és elsőként hozott létre hivatalos
szabályokat az ökölvÃvás számára. Szinte egy zsebkendÅ‘nyi helyen álltak
egymással szemben az ökölvÃvók. és amikor valamelyikük padlóra került, az edzÅ‘
számára 30 másodperc állt rendelkezésre, hogy helyrehozza védencét.
Tulajdonképpen Ãgy jöttek létre a menetek is, hiszen minden leütés meghatározott
egy szünetet legalább 30 mp-re. Habár a birkózásban ismert fogás engedélyezett
volt, a bokszolók nem ragadhatták meg ellenfelüket a derék alatt. </p>
</li>
</ul>
</font>
</td>
<td>
<font size="2" class="style2">
<img alt="mohamed ali" src="erg.jpg" width="256" height="200" style="float: right" class="style8" /></font></td>
</tr>
</table>
<ul>
<li>
<p style="text-align: justify" class="style6">Broughton feltalálta az első
bokszkesztyűt is, amely nemcsak a kezet, hanem az ellenfél testét is védte
bizonyos fokig az ütéstől. Viszont ezeket csupán edzésnél használták, a valós
küzdelmekben ekkor még nem. </p>
</li>
<li>
<p style="text-align: justify" class="style6">A Broughton által létrehozott
szabályok egész Angliában érvényesek voltak, csupán kisebb módosÃtások voltak
1838-ig, amikor a Pugilistic Society (1814-ben alapÃtották) kifejlesztette a
London Prize Ring Rules-t, amely módosÃtotta a szabályokat. A ring oldalai a 3
lábnyi hosszúságról 24 lábra módosult, melyet 2 kötél vett körül. A leütés a
menet végét jelentette, és a 30 másodperces szünetet követően 8 másodpercet
biztosÃtották a padlózó versenyzÅ‘nek, hogy önerejébÅ‘l a ringbe tudjon lépni. </p>
</li>
</ul>
</font>
<p style="text-align: justify" class="style6"> </p>
<p class="style10">Oldal szerkeztő:<br />
Balogh Norbert</p>
</body>
<br>Partneroldalak: <br>
<a href="http://domain.domainshop.hu/domain.html" alt="tárhely domainregisztráció">Domain regisztráció tár és szerverszolgáltatások: domain domainnév tárhely e-mail, imap, pop3</a><br>
<a href="http://www.webtar.hu" alt="tárhely donainregisztráció">www.webtar.hu</a><br>
<a href="http://www.micropay.hu" alt="micropay">www.micropay.hu</a><br>
<a href="http://www.ingyenweb.hu" alt="ingyenweb">www.ingyenweb.hu</a><br>
<a href="http://www.videok.hu" alt="Videók">www.videok.hu</a><br>
<a href="http://www.xn--antikvrium-x4a.hu" alt="Antikvárium">www.antikvárium.hu</a><br>
<a href="http://www.ftpdir.hu" alt="ftpdir">www.ftpdir.hu</a><br>
<a href="http://xn--fotk-sqa.hu" alt="fotók">www.fotók.hu</a><br>
<a href="http://www.randi.hu" alt="Randi">www.randi.hu</a><br>
<a href="http://www.licit.hu" alt="Licit">www.licit.hu</a><br>
<a href="http://www.napivicc.hu" alt="vicc">www.napivicc.hu</a><br>
<a href="http://www.gyertyalang.hu" alt="gyertyagyújtás">www.gyertyalang.hu</a><br>
<a href="http://www.xn--helyesrs-fza2j.hu" alt="helyesírás.hu">www.helyesírás.hu</a><br>
<a href="http://domain.webtar.hu/domain.html" alt="Domain regiszráció és tárhely">Domain regisztráció</a><br>
]]>